2009. november 2., hétfő

Benczúr Emese - Munkácsy díjas művész


Emese ihlette munkám terébe terelve Emese. (Épp gyerekszoba festésből érkezett!)

Vicces sztori: 2000-ben, vagy 2001-ben, mikor Emesének volt munkája a Műcsarnokban, épp arra jártunk testületileg (Mátrai Erik, Lilla meg én), és nem átalkodtunk a "Hagyd, hogy az idő magában forogjon" című installációjához tartozó, zöld pamlagok közül egyet összefestékezni, az aktuális fesztiválunkat hirdető kis bélyegzővel.
Néhány nap múlva csörgött a telefon a Kultiplexben hogy Mátrai Eriket keresik (a bélyegzőn volt név és elérhetőség:). Anno sokat tébláboltunk ott, épp készítettük elő a kevesek által ismert "Ötödik égtáj" című nagyszabású fesztiválunkat. Erik hallva, hogy a "nagy" Műcsarnokból keresik, büszkén vette fel a telefont.
Aztán hidegvíz: közölték vele, hogy a biztonsági kamera felvette a pecsételési akciót, és hogy fáradjon be és az okozott kárt szíveskedjen megfizetni. Erik be is ment. Volt szembesítés, meg minden. Kiderült, hogy a gondnok (vagy ki) megpróbálta kiszedni a pecsétet hipóval és teljesen tönkretette az anyagot. Aztán végül nem tudom, hogyan is történt, de az egész dolog feledésbe merült anélkül, hogy akár egy forintot is fizettünk volna.
Ezt az eseményt azóta -a közös projekteket említő önéletrajzunkban- csak "Műcsarnok, Terror-pecsét akció"-ként jegyezzük.

Aztán a minap felhívtam Emesét (kb 8 év múlva), hogy írjon egy új melómhoz ajánlót. Mondtam neki, hogy bár személyesen nem ismer, talán közvetetten igen. Mi vagyunk azok, akik annak idején összepecsételtük a foteljeit. Erre Ő csak ennyit mondott: "Á, azok a rohadékok!!" (nevet)
Gondolom tetszett neki a beugróm, (meg a munkám), hisz megírta az ajánlót, meg jó fej volt, meg minden. :)

Szóval kedves Emese, ezúton is köszi és további sok sikert!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése